2009. április 11., szombat

Dolgos szabadnapok

2009. ápr. 10. 21:26

De halál komolyan, egyszerűen nem vagyok otthon annyi időre, hogy tudjak írni.. mikor is írtam utoljára?

Szerdán. Szóval szerdán ugye mentem vásárolni, meg fotózni Ádámékhoz (Kitti projectmunkája), aztán meg nagyszüleimhez - illetve nagyszüleimhez Ádám előtt és után mentem, mert nagyon közel laknak, és nagyszüleim adtak ruhát.

(de jó, cica játszik a farkával, pontosabban levadássza - szólni kéne neki, hogy ez ötévesen már kicsit ciki.. szerintem amúgy azért van, mert ez egy ilyen fura macska, és pl. nem érzi a farkát - valami idegrendszeri betegség, Tibi szerint)

Na minnnndegy, vásárlásnál kinéztem magamnak egy répaszárú LILA gatyát.. és felpróbáltam, és jól állt!!! De mégiscsak, olyan fura színe volt.. kerestem fehérben, de csak 46-os meg 48-as meg 50-es méretek voltak - és az járt a fejemben, hogy akinek 50-es a nadrágmérete, az miért viselne fehér gatyát??? Pirosban is pont 36-os nem volt.. igen, amúgy rejtély ez a 36-os dolog, ráadásul itthon jöttem rá, hogy CSÍPŐBEN még bő is, szóval.. fura. Ja, meg arra is rájöttem, hogy tök magasan van a dereka, és nem tudom, hogy viseljem, mert ugye valami hosszabb póló kéne hozzá, és oké, akkor ráhajtom a nadrágra, de akkor átlátszik a pólón, és olyan hülyén néz ki..

Meg még egy pólót is vettem, ami rohadtul nem nyárra van, de annyira megtetszett:) olyan, mintha egy ilyen fehér ingen lenne valami fekete mellény, és nagggyon tetszik:)

Ezekután ugye fotó, nagyszüleim, aztán Eszterrel kávézás és végül ottalvás.

Az éjszaka közepén megszólaltam: "Eszter, légyszi, ilyet SOHA TÖBBÉ ne csinálj!"
Eszter visszakérdez: "mit?"
"ne öntsd rám a kávédat"
"Wanda, ezen nagyon fogsz röhögni holnap reggel"
"És miért?"
"Mert csak álmodsz"

És erre villámgyorsan felkeltem és röhögtem:D Erről az jutott eszembe, amikor még két éve !R!-rel aludtam, és azt álmodtam, hogy vitatkozunk. És felültem az ágyban tök felháborodva, hogy "TESSÉK???", ő meg csodálkozva nézett rám:)

Aztán ööö.. mit is csináltunk? Ja igen, pedikűrös, café five, aztán mentem megvenni a ruhákat, utána meg anyámmal találkozni.
Anyámmal amúgy imádok vásárolni: folyton hozza a ruhákat, hogy ez nem tetszik, és ez...?

Vettem végülis egy fekete rövidnadrágot - leszarom, hogy vastagok a lábaim, legalább most a biciklitől meg a nyújtástól valamennyire már szebb formájuk van -, egy sötétkék csőtopot (nagyon tetszik a színe, csak alul olyan fura, szóval..), egy fekete csőtopot - rájöttem, hogy nincs fekete fölsőm, és amit először kinéztem, olyanból már van egy fehér -, és ráadásul most megvettem ugyanazt lazacrózsaszínben:D meeeeg.. ja, meg egy piros inget. Meg egy sima szürke topot.

És este, amikor készülődtem, rájöttem, hogy rohadtul nem tudom, mit vegyek fel:D Próbálgattam mindent, és semmi sem tetszett.. pl. azt a csőtopot nem tudom, mihez fogom viselni, mert a fekete iszonyatosan slankít, úgyhogy csak valami sötét nadrág menne hozzá.. de feketével hogy nézne már ki? Mondjuk a próbafülkében felpróbáltam a fekete gatyával meg a piros inggel, és ott tetszett.. aztán rájöttem, hogy ez a piros ing nekem túl élénk, szóval TÉNYLEG minden bajom volt - aztán nyert az először megvett rohadtul nem nyárias fölső, meg egy világoskék nadrág. Meg persze magassarkú, mert Eszter kitalálta, hogy mi magassarkúban megyünk..

(koncert)

Aztán irány az Íjász, mert rég csocsóztunk. Hát, elég szarul is ment, meg a végén már rohadtul nem is érdekelt :-/

Aztán szokásos hajnali röhögés - még el is kezdtem csuklani, és kurvahangosakat csukolva állítottunk haza - közben elgondolkoztam, hogy a részegeket miért úgy ábrázolják, hogy csuklanak? - és persze a továbbgondolás, hogy mi van, ha valamelyik szülő ébren van, az óra hajnali 3-at mutat, én meg csuklok.. ;)

Reggel pedig irány nagyszüleim - aztán két óra múlva mentem a HÉV-hez, hogy lemenjünk Ráckevére.

Ugyanis - nem tudom, hogy írtam-e - két hete feltörték a sufnit, és elvittek két biciklit - és Eszter apjának a biciklije is ott volt, akinek szüksége van rá holnap.

Összességében azt kell mondjam, piszok mázlink volt végig. Először is, hogy elértük az egyel korábbi HÉV-et. Aztán ugye rögtön jött a busz - jó, gondolom a HÉV-hez van igazítva -, azzal elmentünk a hídig.. aztán egy csomót gyalogoltunk, mert senki sem akart minket felvenni..végülis az utolsó 200 méterre elvittek mniket:D

A biciklit NEM VITTÉK EL! Egyébként valószínűleg azért, mert le voltak eresztve a kerekei:D az enyémet viszont igen..

És utána.. bementem a házba lerakni a biciklim számzárát meg pisilni.. és utána nem tudtuk bezárni a bejárati ajtót!

Nosza, próbálkozunk, próbálkozunk.. kipróbáltuk, hogy mondjuk belülről be lehet-e zárni. És a kulcs beszorult a zárba!! Ráadásul két kulcsot lehet bedugni abba a zárba, és az szorult be, amelyikkel nem lehet kinyitni, szóval félig-meddig a mi hülyeségünk.. felhívtuk Tibit, hogy mit tegyünk. "Húzzátok ki a kulcsot" - rendben, ez nem ment, úgyhogy végülis azt ötlöttük ki, hogy levettük a kilincset, és odaadtuk a két házzal arrébb nyaraló néninek, hogy holnap jön nagybátyám, majd adja oda neki.

És utána ugye a leeresztett kerekű biciklivel kellett nekivágnunk a kb. 40perces útnak.. és itt is mázlink volt, mert megkérdeztünk két emberkét, akik épp egy furgonnal akartak elindulni, hogy elvisznek-e a minket. És először aztmondták, hogy nem fér be a bicikli, aztán elindultunk, ők is, és megálltak, hogy na, azért próbáljuk meg - és sikerült! Szóval, jók voltunk, na:)

És most elvileg matekoznom kell, olaszból két tételből kiírni a nehezebb kérdéseket, a szavakat, meg a törikönyvet olvasgatni.. de fááááradt vagyok!

Jó, matekkal kezdek..


21:51

Ja, UTOLSÓ megjegyzés: ma megint azt álmodtam, hogy ajándékot adtam R.-nek: de valami háztartási boltban vettem, valami háztartási gép talán..?:D

A másikra meg abszolút nem emlékszem, de olyasmi volt a lényege, hogy én két ajándékot akartam adni, csak a másik akkor még nem lett kész, és oké, hogy szakítottunk, de ezt azért odaadom..

Nem tudom, miért, de ezen annyira elgondolkodtam - pedig szerintem max azért lehetett, mert tegnap megint rámjött egy dühroham, hogy miért adtam neki oda azt a két poharat, amikor..

Nem tudom, alapjába véve most egy csomót gondolkozom ezen a dolgon, főleg azért, mert ugye még mindig hiányzik, és mindig a Laura titkos társaságából jut eszembe az, amikor Laura arra gondol, hogy tudja, hogy a fiúk a gonosz nőket is szeretik megcsókolni, ha azok elég szépek. Ugyanez.. hülye R. a hülye karizmájával meg mindennel, hogy ennyire hatással van rám, meg úgy egyáltalán az emberekre. Nem csak hogy dühös vagyok, hogy rám valaki így hatással van, hanem azért is, mert én is ilyen akarok lenni:P

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése