2008. dec. 30. 12:46

Na jó, álmomban ismét megszállás volt. De előbb az azelőtti álmok

(nem, előbb egy kávé, ez a tea nem elég)

Szóval az első álmomban valami építményben kisodródtunk a nyílt tengerre: én és a család. És a part kb. 5-6 km-re volt. Vagy csak 5-600 m? Azt hiszem, csak annyi, mert arról volt szó, hogy nincs is az olyan messze. Viszont tudtam, hogy legutóbb megfulladtunk és nem akartam újra megpróbálni. Pedig mondta apám, hogy most nem fogunk, mert közben mindig vissza tudunk menni a házhoz - de nem mertem. Aztán végülis valahogy egészen máshogy megoldottuk, és kimenekültünk:)

Ja, és az álom elején, amikor a lakás még a helyén volt, kinéztem az ablakomon, és a horvát tengerpartra meg tengerre nézett..:)

Egy másikban valami szerepjátékba keveredtem, aminek az volt a témája, hogy megszálltak minket. Első körben a karakteremnek oda kellett mennie Wilsonhoz a Dr. House-ból. Aztán bement az igazgatói irodába, ahol már ott volt a rendszergazda, az igazgató, meg még páran. És a karakteremnek - aki közben az egyik osztálytársam lett! - voltak bizonyos privilégiumai, például megszólíthatta az igazgatót:D, és amúgy ő csocsózott a legjobban.

Aztán következő kép: megszállás, minden hiánycikk - pl. a klaviatúrának hiányzott egy csomó billentyűje:D

De többre nem igazán emlékszem.. azt tudom, hogy én ellenálló voltam, de hogy hogyan..?

2008. dec. 29. 15:55

"Helló Valaki vagy Valami! Merre van az Arra? Melyik Merre felé mennél? - kérdezi a Valaki vagy Valami. - Hát, asszem, nemtudom - szokom mondani. - Amerre Az van. - Ja! Ahhoz el kell fordulnod balra kis ívben, és a harmadik jelnél egyenesesen át kell vágnod a Rengeteg Akadályon. Áh, vagy úgy - köszönöm meg - így már mindjárt más."


Talán MOST végre sikerül
21:05

Olvasom R. könyvét - márminthogy ő adta..:)

Azt mondta, hogy neki nem tetszett túlzottan. Az a gond, megfigyeltem, hogy általában: ha valaki, akit le akarok nyűgözni, ad egy könyvet úgy, hogy neki tetszik, én kritikusan állok hozzá, és még ha tetszik is, a véleményemet akkor is teletűzdelem majd kritikákkal.
Ellenben ha az lletőnek nem tetszett a könyv, én nem mondok ítéletet, ellenben a véleményemet teletűzdelem kritikákkal.

Pedig amikor Eszternek is felolvastam azt, amit fent is idéztem, rájöttem, hogy igenis, ezt nagyon jól megfogalmazta. És egyébként is.. ott alakítottam ki a véleményemet, amikor az első pár oldalon már látszott a tényállás: kiégett, jóképű harmincas pasi, akiért amúgy odavannak a nők.

Ezt már ismerjük. De mi a helyzet akkor, ha az illető mondjuk ronda?

Hm.. két napja úgy érveltem R-nek, hogy én ha épp totálisan a padlón vagyok, általában úgy érzem, hogy a többiek észre sem vesznek, nemhogy odalennének értem. De ha jobban belegondolunk, a főszereplő nincs a padlón. Van munkája, van lakása - csak mintha nem lenne mögötte senki.

Azért a jóképűség fáj, és a francba is, sablonos.

De tetszik, tetszik és szeretem, hogy újra kell néha olvasnom egy-egy mondatot.
Akkor volt egy kis mélypont, amikor összejött Anitával. Először azt akartam leírni, hogy miért pont Anitával, nem is illik a könyvbe ez a név. Aztán elpróbálgattam más névvel, de sehogyse akart beleilleni a képbe.
Rájöttem, miért: addig a srác egy kicsit az enyémnek tűnt: belelátok a gondolataiba meg ilyesmik, úgy érzem, csak én értem meg. Erre megjön Anita, és a főszereplőnek ő kell! Ez így viccesen hangzik, igaz?:)

Valami ilyesmit éreztem akkor is, amikor !R!-nek barátnője lett.

Egyébként tényleg jó könyv, csak kicsit sokat ír a xanaxról.


Belegondolok, hogy ilyet vajon egy lányszereplővel is lehetne írni? Na de most tényleg: ha a lány keres valamit a önyvekben, az általában mindig a szerelem. Persze, hogy az itteni főszereplő is keresi a szerelmet, de ennél azért tágabb az a halmaz, ami hiányzik.

Miért is bonyolítunk mindent? Épp a Return to innocence megy.

Két éve simán megszállt a szeretetem kimutatásának vágya mindenki iránt, de leginkább Őiránta. A klipben olyan egyszerűnek tűnik minden, és mind ezt az egyszerűséget akarjuk, csakhát ez olyan, mintha azt mondanám, hogy nem akarok többet gondolkozni. Kettőt és könnyebbet?:)

2008. dec. 26. 2:20

Néha bekattanok és össze-vissza szörfözgetek a neten. Most pl. (...)

Aztán rátértem arra, hogy mindenféle ismerősöket nézegettem iwiwen, myvipen, stb-stb. A képeket nézegetve az ember szinte önkéntelenül kategóriába sorolja az embereket.

Leginkább XY hozta rám az írásvágyat. Mert basszus, az a csaj állati jól néz ki, tényleg, egyszerűen csak jó alakja van meg szép. És nem olyan átlagos feje van, akiről csak azért gondolom, hogy szép, mert nincs benne semmi extra, hanem tényleg SZÉP! És arra gondoltam, hogy mégis, milyen lehet olyannak lenni, olyan picikének és aranyosnak és szépnek (hányszor használom ezt a szót..)

És milyen érzés kis mütyürkéket gyűjtögetni, amiket ráakaszthatunk a mobilunkra/tolltartónkra/táskánkra.
Milyen érzés bolyhos végű kis tollal írni, és mindent szépen kihúzni szövegkiemelővel, és színes nyakláncot meg fülbevalót viselni, és több nem jut az eszembe, de ugye értitek?

És végiggondolok magamon, főleg miután Melinda képeit közt megtaláltam azt, amin SZTK-s szemüvegben és össze nem illő ruhadarabokban virítok, mint stréber, és az egyik évfolyamtársam szerint mint egy nagymama és egy eminens keveréke vagyok, és az volt a válaszom, hogy legalább tükröződik az igazi énem:) mert való igaz, jól tanulok, de ez nem abból áll, hogy mindig iszonyú rendes vagyok, sőőőőt, és egy óra sem abból áll nálam, hogy igyekszem minél jobban leírni, aztán bemagolni a hallottakat, hanem figyelek és kérdezek.

És nem vagyok szép, de van egy karakterem, és jobb napokon ki is tudom használni és..

De néha annyival egyszerűbb lenne simán szépnek lenni és kis mütyürkéket gyűjteni:(

VALÓDI ÉVÖSSZEGZŐ

2008. dec. 24. 13:42

2008. szép eseményei:

- R.-vel való találkozás
- kibékülés Eszterrel
- életem legjobb nyara:)
- nyelvvizsga letevése (mert a nyelvvizsgát nem RAKJUK)
- a18., és egyben a legszebb szülinap:)
- szép nyári ráckevézés

2007 rossz eseményei:

- a Kresz-tanfolyam sikertelensége illetve abbahagyása
- szakítósorozatok R.-rel és az ebből adódó nem túl jó tavasz

És több nem jut az eszembe! Na majd..:D

ÉVÖSSZEGZŐ..NEK CSÚFOLT VALAMI

2008. dec. 24. 13:39

Na mit találtam..:) (közben rájöttem, hogy nem is annyira évösszegző)

Évösszegző

1. Volt kapcsolatod ebben az évben? - igen
2. Volt már a születésnapod? Utólag is boldogot! Izé, igen
3. Ittál valami különlegességet?(koktél, különösen finom kv) - igen, a horvátországos koktél, amiben csak kávéikőr, meg valami szintén állati erős alkohol volt, és az íze meg az erőssége miatt alig bírtam meginni, azt hiszem, elég különlegesnek mondható
4. Voltál sátorozni? - Hegyaljaaa:)
5. Találkoztál valaki különlegessel? - igen! (de rég volt..!)
6. Voltál külföldön? - demégmennyire
7. Min gondolkoztál sokat? - az emberi kapcsolatokon
8. Hány emberrel vesztél össze ebben az évben? - hm.. Gergő, Gábor talán, meg persze volt, hogy Eszterrel, meg Tibivel és a szüleimmel.

Megtetted e?

1. Megöleltél valakit? - még szép
2. Aludtál más ágyában? - persze:DDD
3. Volt munkád? - volt
4. Kerestél némi pénzt? - nem, ingyen dolgoztam.. érdekes egy kérdés.
5. Volt baleseted esetleg? - nem
6. Voltál hosszabb időt a mobilod nélkül? - osztálykiránduláson két nap:D
7. Ribiztek e le? - biztos
8. Megbántál e valamit? - most leginkább azt, hogy össze-vissza beszéltem Melinda volt barátjának, és sokmindent kikotyogtam

Az utóbbi időben:

1. Kit öleltél meg utoljára? - R.-t
2. Ki hívott fel utoljára? - Eszter
3. Mikor érezted utoljára hülyének magad? - előző hét pénteken, hogy csak én nem tudom a kúp felszínét és térfogatát
4. Kivel kiabáltál utoljára? - Tibivel talán..?
5. Mit csináltál ma? - fát vettem, sms-ezgettem

Tulajdonságod

1. Hajszíned? - szőkésbarnásvöröses
2. Mi a monogramod? KáVé..:)
3. Milyen színű a szemed? - zöld
4. Mekkora a súlyod? - 62 kg
5. Vannak háziállataid? Mik? Két macska
6. Milyen most a kedved? - mérsékelten semmilyen
7.Hol lennél inkább most? - Valamiért egy síparadicsomban látom magamat és R.-t, vagy esetleg engem, R.-t, meg minden barátot és kedves ismerőst. Tökjó lenne:) (igaz, nem tudok síelni, és nem is vagyok benne biztos, hogy egyszer fogo)
8. Mi ittál utoljára? - vizet

Itt és most!

1. Hiányzik most valaki? - R. egy picikét
2. Boldog vagy? - nem tudom..:)
3. Ettél valamit ma? Pirítóst
4. Szeretnél most valamit? - nem
5. Ha most tehetnál bármit, akármit. Mi volna az? - ehhhehe, nem mondom el:)
6. Még mindig gondolsz az első szerelmedre? - még szép
7. Mi volt az első munkád? - embereket próbáltam rávenni, hogy menjenek el nyaralni:))
8. Ki volt az első ember, aki Rád nézett ma?:) - gondolom Tibi
9. Kire gondoltál ma először? - mintha Eszter anyjával álmodtam volna..
10. Ki volt a kedvenc tanárod? - az előző töritanárom
11. Hova mentél az első repülőutadkor? Mikor? - 7évesen Görögországba
12. Mi volt az első dolog, amire "aludnod kellett egyet"? - mivan???
13. Kivel beszéltél ma először? - apámmal
14. Kinek az esküvőjén voltál életedben először? - uhh.. apám valamilyen munkatársáén
15. Mi volt életed első koncertje? - gondolom Kaláka, vagy Kolompos együttes:D
16. Mit csináltál ma reggel először? - visszaaludtam..:)
17. Első tetkód/piercinged?:) - köldökpiercing
18. Hol laktál kiskorodban? - a 13. kerületben
19. Ki törte össze először a szíved? - gondolom !R!

Hát, ez unalmas volt..

2008. dec. 24. 1:23

Ha valaki nagyon érdekel, de mindig fájdalmas a vele való beszélgetés, vagy meg akarok szakítani vele minden kapcsolatot, vagy olyanná válni, hogy ne tudjon megbántani. Ezek egymás után váltják egymást, aztán elérkezik az, hogy olyanná válok, de az érdeklődés ugyanekkor megszűnik, ergo már nincs is értelme kapcsolatot tartani, szóval végülis mindig szomorú egy ilyen dolog vége. Főleg hogy az tud megbántani igazán, aki nagy hatással van rád, és ha már nem tud, nincs rád nagy hatással, és nem jó érzés, ha minden ilyen ember eltűnik. Na persze az is igaz, hogy nem törvényszerű, hogy olyan emberek legyenek rád nagy hatással, akik ezzel együtt megbántanak, lehetnének olyanok is, akik egyszerűen kedvelnek, de a magamfajta világfájdalmas leányzó természeténél fogva inkább az ilyen emberekben bővelkedik..:)
Egészen addig, amíg el nem fogy az összes ilyen emberke, és akkor egy darabig minden olyan unalmas.


13:22

Kaptam egy boldog karácsonyt-smst, csak sajna nem tudom, hogy kitől:D mondjuk szerintem Z. volt, ő tavaly is küldött, merthogy mindenkinek elküldte (és így nekem is, pedig elég durván váltak el útjaink alig két héttel azelőtt).

(...)

Ezzel együtt nincs karácsonyi hangulatom.

Ezt írtam a buszon:

Ahogy elhaladok a megállók mellett, megelevenedik bennem egy-egy régi emlék: amikor állati szar passzban leszálltam taxit fogni. Amikor hajnali 2-kor hányingerrel küszködbe vártam a buszra. Amikor állati magányosan álltam és arra gondoltam, itt lesz a barátom hamarosan, és én NEM AKAROM megvárni.
És most olyan, mintha a busszal elsuhannék a régi rossz élmények elől, és közben az megy, hogy "erdő, erdő van idebenn". És ha közben elkap az ijedtség, ami rögtön az ellenkezőjét juttatná eszembe, már tudom, hogy miért érzem. És ez megnyugtat. (És most befejezem, mert egy jó szám jön)

Ragozzam? Oké. A Szimplában szar volt a csocsó, bevártuk R.-t, Eszter és R. jót beszélgettek, aztán Kuplung. Volt egy olyan nyerő szériám, hogy mindkettejüket megvertem!!

Aztán Esztert elkísértük Lőrinchez. És visszafelé R. megjegyezte, hogy Eszter milyen jófej:)))

Aztán vissza, csocsó, nyerek:D, majd két lány ellen kaptunk ki szépen kétszer is. Aztán a lányokat végre megverte két srác, akiket viszont mi vertünk meg:)

Aztán két másikkal játszottunk, és ellenük is nyertünk. De minden felállásban, ahol én voltam,az a csapat nyert! (ez nem azt jelenti, hogy miattam, de jót tett az egómnak;)) )

A srácnak volt egy több szempontból is kellemes megjegyzése: "milyen jókat véd a barátnőd!" Egyrészt a dicséret, hogy jól védek, másrészt a barátnő szócska..

Aztán ők elmentek szívni, R.-nek meg rosszkedve lett. És azt mondta, hogy hiába az, hogy itt ölelget meg csókolgat, ők lazán rámhajtottak. Én meg adtam a lapot. ???? volt a válaszom, mert én abszolút nem éreztem annak. Még ráhajtásnak sem. Csak kedvességnek, és én is az voltam - hogy a másik miért kedves, az ő dolga.

Aztán leültünk beszélgetni. Egy csomó minden szóba jött igazából, és nem is tudnám mindet idézni - és most jönne az, hogy akkor nem is idézek, de persze, hogy fogok;)

Szóval elmondtam azt, amire tegnap rájöttem: hogy az alapok nincsenek meg. R. szerint ezt már elbasztuk, és nem is lesznek meg. De szerintem nem! Például ez a beszélgetés is nagyon jó volt. És a végére már azt is sikerült leküzdenem, hogy attól rettegjek: ő elmegy, és én ki tudja, mikor látom legközelebb?

Arról volt szó - többek között persze, merthát mindent idézni nem tudok -, hogy sokmindentől a falra mászik. Ahogy nem hagyom aludni, és a lobbanékonyságom.
És igen, ez a gond, hogy ez egy igazából állati lényeges része a személyiségemnek, és én egyszerűen ilyen vagyok. Viszont.. hááát, kezdetnek felajánlottam, hogy ha legközelebb nem hagynám aludni, kivonulok a konyhába olvasni - ez nem is rossz ötlet!:)

Az biztos, hogy megfontoltabb lettem - szerintem. És őszintébb.

Amikor leszállt. Nyugodt voltam. És boldog, tisztán, egyszerűen. És rögtön jött a kis hang, hogy minimum rózsaszín felhőket kéne látnom, és a felhők közt lebegni, hatalmas vigyorral az arcomon. Ehhez képest "csak" boldog voltam. Ez rosszabb lenne?

Hirtelen minden olyan egyszerűnek tűnt. Semmi önmarcangolás a megállóban a buszra várva. Semmi rossz érzés. Hajnali fél 4, és én egyszerűen csak boldog vagyok az éjszakain. (na, erről eszembe jutott az, amikor osztálytársam megszólalt, hogy rossz rámnézni, ahogy mennyei boldogsággal az arcomon ülök délután 3-kor a matekfakton..:) )

Életemben először gondoltam arra, hogy jó is tud lenni, ha az életem éppen nem tűnik szélsőségekkel, és meglepő fordulatokkal teli drámának.

2008. dec. 22. 13:26

Szóval tegnap még egészen bíztató volt minden: Eszter és Lőrinc csocsózni mennek, szóval nem nagyon társulhatnék be harmadiknak.. hacsaaaaak.. nem hívok el egy negyediket:)

Tökéletes.. lett volna, ha nem derül ki közben, hogy Lőrinc a haverjaival megy csocsózni. Bamm.

Okkké, megoldási javaslat?

1: ketten megyünk (és akkor nagy valószínűséggel nem találkozom R.-rel karácsony előtt)
2: R. hoz valakit
3: hárman megyünk, és vállaljuk, hogy mindenkinek szar lesz egy kicsit

Felhívtam R.-t. Ha felvázolom a problémát, ő tuti, hogy azt mondja majd: "oké, akkor nem gáz, menjetek ketten", és persze, ezt mondta. Illetve hogy nem tud-e hozni valakit? Nem, a legjobb haverja tuti nem ér rá, és mással nem nagyon csocsózik.

És nem, őt nem zavarná, ha hárman mennénk. Na jó, de.. áhhh, akkor már inkább csak Eszterrel megyek, főleg, mert vele már összeszoktunk. Csakhát.. szeretnék R.-rel is találkozni.

Az én megoldási javaslatom az volt, hogy R. úgyis megy ajándékokat venni, találkozom vele és kávézunk egyet. De muszáj bemennünk a café five-ba.. amit a francba kívánok.

13:56

Nos, R. egy karddal kettévágta a híres gordiuszi csomót. Hála neki:P

A beszélgetés nagyjából a következőképp zajlott:

Én: Szia, egyébként van:) (merthogy írt, hogy amúgy szeretném-e, hogy jöjjön).. arra gondoltam, hogy beülhetnénk valahova egy kávéra, és aztán eldönthetnénk, hogy neked van-e kedved jönni (oké, leginkább az volt bennem, hogy addig eldöntöm, ÉN szeretném-e)
R: persze, nekem abszolút van kedvem! Én egy fél óra, és már végzek is, szóval estefelé kéne találkozni (na jó, ez nem PONT ÍGY zajlott, de nagyon szeretném visszahallgatni, mert kb. ilyen logikája volt az egésznek. Tökjó, hogy ilyen hamar végez, szóval ESTE tudnánk találkozni? délután 2 óra van!!)
Én: hm, mi 8 körül találkozunk Eszterrel, szóval előtte kéne.. a 6 neked már este, vagy az inkább olyan késődélután?
R: hm, az még délután, mit szólnál a 7-hez a Szimplában?
Én: na de várj, én 8-kor találkozom Natalievel a KELETIBEN - na meg, nem kávézunk egyet?
R: oké, akkor 7-kor a Keletinél?
Én: és te ott tudsz kávézót?
R: ööö, nem.. tudod mit, akkor ne kávézzunk, menjetek csocsózni, aztán majd jövök.

És akkor olyan kedves nevetés, szóval jó hír, hogy nem érezte meg, mennyit tökölök a szervezésen (na, szerintem még a "tökölök" szót sem írtam le soha), a rossz hír meg, hogy nem értette meg, és hogy ő csocsózik SZÍVESEN. Igazából az se jó, ha ott van, meg az se, ha nincs ott. Hát..

2008. dec. 15. 17:35

Rájöttem, hogy én a rétesest, mint olyat, nem ismerem fel.

Arra is rájöttem, hogy a globális felmelegedés, mint olyan, tényleg létezik, és ma baromi meleg volt!!!

Na meg arra is, hogy a "mint olyan" milyen jó kifejezés..:)

Töridoga.. 3 dátum is volt, amit tudtam, csak nem jutott eszembe! Nadehogy mi az, hogy irredenta??

Kérdezte a töritanár, hogy hova akarok továbbtanulni, és mondtam, hogy kereskedelem és marketing, mire teljesen elcsodálkozott, mert azt hitte, én majd alkalmazott matematikusnak megyek! :)

Na persze:D

A bioszdogám meg négyötöd lett! Ez botrány, négyesre állok bioszból! Nulla tanulással! (jó, egy óra tanulással, ugyanis az első dogámra pontosan ennyit tanultam) Micsoda bizonyítvány az, ahol nincs nekem egy jó kis kettesem vagy hármasom bioszból??

22:25

Vahh..

Írtam egy sms-t R.-nek, hogy na, hogy lesz a holnap? Aztán csokivevés (ez a szó TÉNYLEG így van?), sütisütés, meg is feledkeztem a mobilomról.. fél 10-kor megnéztem, és látom a választ: hogy ő meg fél 7-ig dolgozik. És hogy szerdán?

Ezekután Wanda-módra nem lehet mást tenni, mint azt válaszolni, hogy "??? Hétvégén még 2 volt. Szerdán 5-ig vagyok és fáradt leszek." Dühös voltam, na. Nézzük logikusan: csütörtök-pénteken szabaddá tette magát, mert valami azt súgta neki, hogy én pont akkor fogom hívni (azt se értem, hogy miért hívtam volna, ha mondta, hogy úgysem ér rá, de miért pont csütörtök-pénteken?). Kedden viszont tudta, hogy találkozunk, de megfeledkezett róla, amikor új munkákat fogadott el?? Még az elképzelhető, hogy valamit átraktak.. annyit írt, hogy az ő időbeosztása napról-napra változik ("cserébe viszont hétvégén szabad vagyok" - ki nem szabad hétvégén? Ja, én.) mindegy, felhívtam Esztert, és ő valamennyire lehűtött, pedig közben már fogalmaztam a következő válaszsms-t, miszerint akkor az egész hét bukott, mert én máskor nem érek rá.

És beszélgetés közben hívott R.....

....és kiderült, hogy nem is fél 7-kor, hanem háromnegyed 8-kor végez. Megkérdeztem, hogy ő amúgy utána még ráér, vagy fáradt lesz..? Mire, hogy persze, ráér.

Csak.. nem tudom, ez már nem túl nyakatekert? Tipikus "csakazértistalálkozunkma"? Az igaz, hogy én tényleg olyan vagyok, hogy ha valakivel aznap volt megbeszélve a találka, akkor akármi lesz, mi aznap fogunk találkozni. A másik meg az, hogy ezt a találkozást meg aztán különösen vártam.

Szimpla. Előtte még kávéztunk, ettünk, stb. Illetve egy fontos momentum, ami elindította az egészet: Gábor hívott, hogy nincs-e kedvünk találkozni.

(...)
Nosza, felhívtam R.-t, hogy ez hol is van [amerre Gáborék vannak], de nem vette fel. Rendben, Astoria-beli Burger king - evés. R. ekkor hívott vissza, hogy épp csocsózik, és hogy mit akartam - megmondtam, hogy azóta már kaptam választ a kérdésemre, amúgy itt vagyok a Könyvtárklub mellett... "és bejössz?" - "nem" - "oké, szia" körülbelül. Irány a Szimpla.

Aaaannyira szeretem a miniszoknyát:D állati vicces, hogy általában észre se vesznek, vagy nem keresik a tekintetemet - ezt amúgy megfigyeltem, hogy a Szimplában SOHA, de miért? Na de most! Olyan vicces, hogy amiért szabad a lábam, próbálnak szemezni velem.. ;) mondjuk valahányszor látom, hogy már elmentem előttük, és utánamhajolva stíröl, kedvem lenne odaszólni, hogy igen, a szoknya évezredek óta a női ruházat szerves részét képezi.

Érkezik az sms, amire abszolút nem számítottam, bár kicsit talán mégis, elvégre kitől mástól kapnék sms-t?

"Ugye az éjszaka együtt folytatódik..." - na, erről eszembe jutott az az éjszaka, amit külön kezdtünk, és együtt folytattunk (illetve együtt kezdtük, külön folytattuk, majd találkoztunk)
"Amennyiben a Szimplában jársz, igen.. ;)"

És R. jött a Szimplába, kb. egy óra múlva. Addig csocsó, felelsz vagy mersz - igenis aranyos játék..:) meg kellett kérdeznem valakitől, hogy 20-as, 30-as, 70-es vagy 90-es;)

És itt jön a legviccesebb rész: Megkérdezte, hogy miért nem hívtam fel???

Aú.

Közöltem vele, hogy amikor először megemlítettem a café 5-t, azzal indított, hogy egész jövő héten dolgozik. Én meg arra gondoltam, hogy rendben, akkor jövő héten hívom (igazából arra gondoltam, hogy majd Ő hív jövő héten, ha akar). És erre mi volt a válasza? Hogy direkt szabaddá tette magát, és csütörtök-pénteken végig azt várta, hogy felhívom!

- De én nem tudom kitalálni a gondolataidat! Ha nem hívsz, fogalmam sincs, hogy te szabaddá tetted magad!!
- De azt akarom, hogy kitaláld!!!

Mint egy szeszélyes nő? ;))) ennyit arról, hogy ha tisztában tartom a másik ember időbeosztását.. komolyan nem lehet rajta kiigazodni. Épp arról beszél mindig, hogy nehéz lehet megérteni, hogy ő néha reggeltől estig dolgozik, nncs fix munkaideje, és hogy nagyon sokan ezt nem tolerálták. Hát..

Erről meg ez az eset jut eszembe:

"Reggel mondtam R.-nek, hogy én 1-kor végzek, ő meg fél 4-kor megy dolgozni, akkor..mondta, hogy ő akkor még alszik..:) "jó, többet nem mondok ilyet, mert félek a visszautasítástól" "Nem utasítottalak vissza, csak beszéltünk róla" "Jó, akkor mi lenne, ha.." "css, csak beszélünk róla!"
Aztán kaptam egy sms-t, hogy megejtheténk egy villámkávézást, de akkorra már elígérkeztem Vikivel gyrost enni."

Pont ilyen.. persze megint rákezdte a szórakozás, hogy na jó, ő most megy.. persze visszajött vigyorogva:D majd megint (...)És erre megint rákezdi, hogy megy.. és már nagyban írtam az sms-t, amkor megjelent vigyorogva. Hátilyenkorénesküszömhogy..

"Kicsit átverve érzem magam" - szólt a vád. Miután hiába kérdeztem rá, hogy miért, inkább kimondtam: azt hitte, hogy megcsókolhat. "De ez nem így megy, hogy ha gondolsz egyet, leakasztasz a polcról.." (jó szöveg, mi? Psz.-től vettem:D) "én inkább úgy érzem, mintha te tennéd ezt". Egyébként világos, hogy mind a ketten ezt csináljuk, mi mást tehetnénk?

Azt meg persze nem tudja, hogy neki nem tudok nemet mondani. És ha valahol együtt vagyunk, az energiám egy részét arra fordítom, hogy árgus szemekkel lesem: jól érzi-e magát. Mert egyrészt amúgy is utálom, ha nekem jókedvem van egy helyen, a másiknak meg nincs, és megijedek, hogy ha menni akar, akkor ugye nekem is kell, pedig még maradnék.. de ha ő elmegy, akkor ki tudja, mikor látom legközelebb? Ezt persze nem tudja. Szóval az a roppant vicces helyzet állt elő, hogy amiért magamban sajnos még mindig eléggé kikészít, ezt minél jobban leplezni próbálom, ami miatt abszolút nemtörődömnek hatok. Remek!:P

Amúgy sincs sok értelme. Néha úgy érzem, mintha egy ugrálós gumivárban próbálnánk normális életet élni, miközben mozog a lábunk alatt a talaj.

2008. dec. 12. 7:02

Álmomban volt egy hajdani modell, aki egy balesetben úgy megsérült, hogy csak a feje maradt életben.. és így, egy fejjel járta az országot és bíztatta az embereket.

Egy másikban környezetvédelmi okokból víz folyt a számítógépből.

És az utolsó, aminél végülis szólt az ébresztőóra: Totaly Spies számítógépes játékkal játszottam:D

2008. dec. 8. 19:09

Na, megvolt kb. másfél óra szenvedés a matekkal. Nem állítom, hogy tudok görbe alatti területet számolni, de azokután, hogy közben többször mélységesen kétségbeestem, már megelégedtem azzal, hogy van egy képletem, és úgy-ahogy igyekszem behelyettesíteni. És még olasz szövegértést is csináltam, és szerintem egész jól ment - mondjuk mindig ezt hiszem az elején... ;)

A kelleténél többször gondolok R.-re, és ez nem jó.


19:15

"'m losing sight
don't count on me
I aint chase the sun
it chases me

you know my name
you know my face
you'd know my heart
if you knew my place
I'll walk straight down
as far as I can go

I follow you,
you follow me
I don't know why
you lie so clean
I'll break right through the irony"

És így tovább, és így tovább. Na tessék, és megint R. Pedig én tényleg nem akarom, én tudom, hogy nem megfelelő.

2008. dec. 7.

Az este folytatása a valószínűtlennél is valószínűtlenebben:

elkezdtem bőgni a szobámban - erre anyám beront, hogy vigyem már arrébb a csizmám, és bedobta a szobámba. Aztán megnézte, és rákezdte, hogy milyen magas a sarka, és nem fogom hordani, és úristen, hogy vehettem ilyet? Látszott, hogy valamin ő is felhúzta magát, de hogy rajtam vezesse le, miközben bőgök? Rákezdte valamiért, hogy mindjárt kibassza a csizmát, én meg sírva válaszoltam, hogy oké, nem érdekel.

És utána ő PONTOSAN tudta, hogy sírok. Tibi is pontosan tudta. Apám is. És nem jött oda senki.

Nos mindegy. Felhívtam Psz.-t, hogy van egy óriási kérdésem: nem alhatnék nála? Nem, mert ő nem alszik otthon. "Amúgy minden rendben?" - én meg sírást elfojtva válaszoltam, hogy nem.

Aztán végső elkeseredésemben írrtam R.-nek: "tudom, hogy nem lesz a válasz, de nincs kedved valamikor később meginni velem valamit?" - és volt.

Úgyhogy elvitettem magam apámmal a Deákig. És csakazértis a szoknya volt rajtam a magassarkúval:) úgy volt, hogy iszunk egy kávét a Karmában, de tömve volt, úgyhogy Szeparé. Egy pult-részletnél ittuk az innivalónkat, mert annyira nem volt hely, és egyikünk sem érezte valami jól magát.

Nos, ezután elhatároztam, hogy én akkoris elmegyek a suli afterpartijára. De hogy merre van? És mégis milyen hely?

És miért kell mindig ennyit gyalogolni?

Ja, a Szeparéban csókolóztunk, csak már nem tudom, hogy miért. Azt hiszem, épp arról beszéltem, hogy olyan rég csókolóztam utoljára, hogy talán el is felejtettem. És ő utána azt mondta, hogy "hm, megy ez még", én pedig vele egyidőben, hogy "tényleg elfelejtettem!"

Szóval, Desperados. R. amúgy szörnyű. Először azt mondta, hogy neki mindegy, aztán, hogy neki nincs is nagy kedve - ez már akkor volt, amikor odaértünk, pontosabban: "na, most ment el a kedvem". Egyébként nem mondom azt, hogy nem volt igaza - már az sem kezdődött biztatóan, hogy a ruhatárra vagy 10 percet vártunk. Na, itt például ő biztatott engem, hogy jó lesz.

Nos mindegy, aztán mentünk a Szimplába csocsózni. Tényleg nem voltak jó ellenfeleink, és mégis folyton kikaptunk.. szerintem ez miattam van, én még sosem nyertem a Szimplában:D

És mondtam, hogy menjünk a jobbakhoz, és akkor belejövünk! És tényleg így lett! Jó, 8:2-re megvertek minket, de kurvajókat védtem:)

Aztán játszottunk hármat ketten is - az elsőt megnyertem, a többinél hatalmas, szemét gólokat kaptam :P

Nos mindegy, aztán mentünk, és szaván fogom fogni, hogy eljön velem a Café five-ba. Nem jövő héten, mert végig sokat dolgozik. Ez mondjuk azért: aú. Szóval valamikor. Azt mondta, hogy ez jó, ha néha találkozunk. És hogy valamilyen szinten akkor is kötődik hozzám, egyszerűen csak mert Wanda vagyok.

2008. dec. 4. 17:45

Nekem van a világon a legaranyosabb apukám:)))

Ugyanis felhívott kb. 10 perce, hogy épp ott van az Electroworldben (vagy nem ott, mindegy), és milyen hajvasalót is szeretnék. Nekem meg igazából tökmindegy, mondtam, hogy vegye meg a legolcsóbbat, amelyik tud hullámosítani meg egyenesíteni is (jó, lehet, hogy nem nagyon fogom az előbbire használni, de még ki tudja), mert igazából tökmindegy, amúgy is kerámialapos már az összes, és arra sincs szükség, hogy pl. lehessen állítani a hőfokot.. illetve ezen gondolkodtam, mert Eszterén is lehetett, de ott is mindig a legmagasabb fokozatra csavartam, mert különben nem simított semmit.

És ez így most nem hangzik nagy dolognak, de nem számítottam rá, hogy tesz is valamit majd az ügyért. Jó, megemlítettem egyszer-kétszer, hogy ezt szeretnék karácsonyra, de..

Szóval azért nehéz nekem mindig ajándékot kitalálni, mert igazából nincs semmilyen nagy dolog, amire vágynék, elég, ha az alapvető kellékek megvannak. És igazából úgy érzem, hogy amúgy is kapok dolgokat, szóval tökmindegy.

18:01

Na és most a suli..:)

Ilyen napokat akarok mindig, és akkor remekül elleszek:)

Elkezdtük a hasábokat, és egész matekon teljesen triviális dolgokat írtunk le: hogy egységnyi kocka térfogata egy, hogy egybevágó testek térfogata egyenlő, meg ilyesmiket.. ja, és tudjátok, mi az a paralelepipedon?:D

Aztán lyukasóra, mert az olasztanár elment az angoltanárt helyettesíteni - látszik, mennyire számít neki az olasz előremenetelünk:D mondjuk nem csodálom, mindenki szar az olasz jegyeire, csak Adri meg én nem, de mi sem vesszük túl komolyan azért.
Ádámmal angolon ki akartunk menni, de ugye ilyenkor még nem lehet, úgyhogy felmentünk a stúdióba és néztünk a csodálatos bebe Tv-t... ;)

Aztán filozófia - Nők Lapját olvastam.

Irodalom: na, ez tök érdekes volt, Peti előadást tartott A mester és Margaritáról. Szegény, látszott rajta, hogy izgul, de tökjól előadta az egészet, nekem nagyon tetszett:), és kedvet is kaptam az elolvasására.

Tesi: nem volt megint tánctanár, lyukasóra - felmentünk a stúdióba, és tv-ztünk, és aztán Kittivel nem volt kedvünk lemenni törire, úgyhogy egész törin a Sweet sixteent, meg a Playboy-házat néztük:D

Most már csak csizmát kéne találnom.. miért van az, hogy december elejére elfogy az összes normális csizma? Én egy sima magassarkú velúr csizmát szeretnék.. és nagyon gyorsan kéne, mert szombaton lesz a volt sulim szalagavatós afterpartyja, és azt akarom viselni:D Majd még megnézem a közelünkben újonnan nyílt cipőboltban, de ha ott sincs.. azt se tudom, hol nézelődjek. Nincsenek is a közelünkben cipőboltok, csak az Auchanban a Humanic, de azt nem is szeretem különösebben. Meg szintén az Auchannál a Reno, de ott ugye kicsit borsosak az árak. Bár.. igazából még oké is lenne, mert ezt a csizmát nem hordanám olyan gyakran, meg azok a csizmák azért elég jól bírják, de a szüleim nem biztos, hogy így gondolkodnak..:) bár a tavalyelőtt vett csizmám szerintem jó vétel volt, mert már harmadik éve hordom, és még mindig imádom.. okkké, most valamiért nem tetszik már, és ez aggaszt :-/ (ne röhögj, tényleg zavaró).

Meg találnom kéne valami fölsőt a Gábor (höhöhö:D) rendezte december 27-edikei "kurvák és stricik"-bulira is. Hm, igen, az egyetlen hozzáfűznivalóm az, hogy szerintem a lányok 90%-a szeretne egy olyan bulit, ahol felöltözhet kurvásan, anélkül, hogy megszólnák.