Tibit érzékenyen érintette a tény, hogy tegnap egy bazierős kávé után 5 prccel elaludt - kitalálta, hogy valaki koffeinmentesre cserélte a koffeines kávét. Úgyhogy most kísérletezünk - ő a kísérleti alany, én meg a kontrollcsoport..:) egyikünk igazi kávét iszik, a másik meg koffeinmenteset, és vérnyomásméréssel derítjük ki, hogy melyik melyik.
Oké, tegnap hajnali 1-kor nekiálltunk a konyhábann narancsokat dobálni.. ;)
Tegnap eszembe jutott, hogy volt még régen egy kedvenc naplóm, és hogy azt meg kéne találni meg elolvasni.
Nos, az elolvasás része nem ment teljesen, mert egyrészt állati rondán írtam:D, másrészt nem is volt valami érdekes. Pedig ezeket akkor imádtam visszaolvasni: van egy beragasztott lap, amin 2 órán keresztül írok mindenféle baromságot.
Viszont találtam azért aranyosságokat:
2004 vége:
"Szerintem aki engem formált emberré, tökéletessé akart gyúrni, csak túl sok dolgot akart belémpasszírozni, ezért lettem ilyen bonyolult."
2005. augusztus:
"Amúgy meg tökjó volt. Az Alexisszal több szempontból szeretek találkozni. Az egyik, hogy nagyon érdekes sokszor, amit mond, a másik, hogy hihetetlenül közvetlen. Példának okáért a fejemet szétpuszilgatta:) a harmadik, hogy sokszor elmondja, mennyire jól nézek ki, milyen kedves vagyok, és hogy mennyire bír:)"
Hát hogy ne legyezgette volna a hiúságom, hogy 15évesen egy húszéves srác ilyen kedveseket mond:)
Tejóisten. Alexisz idén 24 lesz. Hopp!
Psz.-t 20éves korában ismertem meg, és idén 26 lesz.
Gergő!!!!! Jó, ő csak 22:) Jó, anno soknak tűnt, hogy 18.
Tök durva, a többiek számomra egyáltalán nem öregednek, de leginkább Ashley nem, akit hm, 19éves kora óta ismerek személyesen, most 23 lesz, de ő valahogy annyira nem változik, és biztos vagyok benne, hogy 10 év múlva sem akarják majd elhinni, hogy elmúlt 18..:)
Legalábbis miért van olyan idő? A tavasz közeledtével MINDIG ideges leszek, mert ez a suli végét jelzi. Most meg különösen. De annyira mégsem para most, nem is tudom, hogy miért. Egyszerűen azért, mert elterveztem, hogy síszünetben én tanulni fogok, és egyébként is, most, hogy vége a szalagavatónak, több időm lesz minden mással foglalkozni.
Úgy legyen..:)
Reggel torokfájással ébredtem és szipogok. Tuti, hogy elkaptam R.-től!!!
Vicces, mert azt mondják, hogy a fiúk képesek háromfelvonásos drámát csinálni egy egyszerű megfázásból, de én legalább ilyen rémes vagyok..:) mondjuk tegnap R. igazán aranyos volt, ahogy megmérte a lázát, majd amikor az 37,0 volt, megmértem még egyszer (hátha rosszat mutatott), és akkor már csak 36,9-et mért...:)) egyébként én is ilyen vagyok, mert ha nincs lázam, hogy érezhetem magam ilyen pocsékul??
Vagy mondta, hogy elmegy az orvoshoz, mert nem használ se a gyógyszer, se a szirup. "Mennyi ideje szeded?" "Egy napja" ...:)))
Ja, igen, tényleg lesznek tennivalóim, de majd..:) eddig biztos voltam benne, hogy megteszem, de most le akarom tölteni újra a Simset:D De egyelőre még csak helyet csinálok: pakolok át a C-ből a D-be: Már csak másfél óra..:)
20:56
Na jó. Annyit olvasgattam egy topicot, amiben gyakorlatilag MINDENKI leírta, hogy ő milyen magas, és a párja mennyi, és mi erről a véleménye, hogy már egészen kíváncsi lettem, milyen magas R., úgyhogy rá is kerestem - és 187 cm.
Csak 10 centi van közöttünk?? És most összevetem a sok íróval, akik általában olyan 20centis különbségeket emlegetnek.. és belegondolok, hogy az rengeteg! Így is megfigyeltem, hogy ha puszit akarok adni, lábujjhegyre kell állnom, na most ez hogy nézne ki, ha 10 centivel magasabb lenne, vagy én lennék alacsonyabb?
Szóval rendesen meglepődtem. Szerintem megszoktam, hogy körülöttem nagyjából mindenki egymagas velem.
Áááá, nem tudom, de most úgy írogatnék erről a témáról - csak fogalmam sincs, hogy mit..;) néha szeretek magas lenni, mert nem kell semmit csinálnom, és mindenki rámfigyel, de pont ebből az okból néha nem jó. Vagy néha, ha nincs túl sok önbizalmam, és egy alacsonyabb, tök csinos lányt látok, mindig olyan nagynak és ormótlannak érzem magam, de ha épp tetszem magamnak, az van bennem, hogy rendben, ő IS csinos de én meg magasabb vagyok..:)
Egyszer láttam egy lányt a Móriczon, kb. 15 centivel volt nálam magasabb, gyönyörű alakja volt és szép arca. Inkább sajnáltam, mint irigyeltem, amiért elmehet modellnek, mert egyáltalán nem biztos, hogy neki minden vágya lenne modellnek menni.
Fú, de utáltam, hogy nekem 13éves koromban mindenki ezt mondogatta, hogy miért nem megyek modellnek.. És persze, nem arról van szó, hogy valami különösen negatív előítéletem lenne a modellekkel szemben, de ez tőlem annyira távol áll, ráadásul egyáltalán nincs olyan alkatom, és így mégjobban zavarba hoz, harmadrészt meg.. nem tudom, szerintem akkor is ilyen ideges lennék, ha kétméteres fiú lennék, és mindenki azt mondogatná, hogy menjek kosarasnak. Mintha nekem minden vágyam az volna!
A kozmetikus meg mindig azt mondja, hogy szép és könnyen sminkelhető arcom van. Most akkor csak azért mondja, mert kedves akar lenni, vagy tényleg?? Elég nehéz elhinni, mert szerintem a könnyen sminkelhető arc inkább az a tipikus szép-ámde-semmi-különös arc.
Viszont tényleg gyönyörűen kisminkelt, de ez inkább az ő érdeme..:)
(Heather erre azt mondta, hogy a könnyen sminkelhetőség nem a szépségtől függ, hanem az arccsontoktól, vagy valami ilyesmi..)
Fuhh, elmentem a fodrászhoz.. és amikor hazajöttem, elbőgtem magam, hogy undorító a hajam, és én így nem megyek! És fogtam magam, kimostam az egészet, és beszárítottam göndörre. És ez volt bennem, hogy bazdmeg, ennyit akartam, 20 percig tartott a mosás meg a szárítás együtt..
Na jó, utána még problémáztam egy csomót, hogy nem áll jól, stb-stb.. ezerrel kiabáltam mindenkivel:(
Aztán a kozmetikus gyönyörűen kisminkelt..:)
Utána jött a para, hogy nem érünk oda időben.. utána egyedül kellett felcaplatnom a cuccaimmal, aztán mégegyszer, közben esett az eső..
De aztán jött a szalagtűzés meg minden..:) az ofő mindenkinek mondott valamit, és nekem azt, hogy merjek mindig magasabb célokat kitűzni..:)
Közben a lábam meghaldogált.. olyan jó volt felvenni palotásra a cipőmet: az egyetlen, amiben nem fájt a lábam.
És tökjó volt a palotás, egy csomó tapsot kaptunk..:) meg az osztálytánc is tökjó volt, monjduk előtte vagy 10 percig szórakoztak, mert nem tudták lejátszani a videónkat, de utána lement. Eszter később mondta, hogy annál a résznél, amikor Ádámmal fürödtünk a Balatonban (május elején!!!), R. megszólalt, hogy "bazmeg, megismertem a nőm testét!" A poén az, hogy amikor ma apámnak megemlítettem a videónak azt a részletét, akkor tudta meg, hogy én vagyok az!:)
És amikor meglátott a keringőruhámban, mondta, hogy gyönyörű vagyok..:)
Utána ő hazament, mert nagyon beteg volt, mi meg Eszterrel az afterpartyra. De ugye 10-kor kezdődött, neki meg 11-kor mennie kellett volna. És le akarta sétálni az egész távot, ami vagy fél órás lehetett - vagy nem, lehet, hogy hülyeséget mondok, de akkoris.. és nem akartam, hogy egyedül mászkáljon késő este, meg jó lett volna, ha marad még egy picit, szóval megbeszéltük, hogy akkor fél 12-kor hívunk egy taxit, és elmegyünk R.-ig, és onnan tényleg csak 10 perc gyalog.
Aztán kiderült, hogy elég olcsó a taxi, szóval ő onnan ment tovább. A sofőr srác amúgy nagyon aranyos volt, és nagyon örült, amikor kb. 8 vagy 9 százassal fizettem, merthogy kevés aprója volt - én meg a helyen így kaptam vissza.
Jaj, és olyan jó volt ottaludni, és egy csomó mindent álmodtam össze-vissza, és párszor fel is ébredtem, aztán mindig visszaaludtam. És másnap egy tökjó sorozatba néztünk bele, Haláli hullák a címe (Dead like me talán angolul?) - szerintem letöltöm angolul, de akkor sem Nemes Takács Katát, sem R.-t nem hallhatom, de jó lenne angolul nézni azért mégis..
15:18
És ezt nem akartam most megírni, de mégis.
Szóval R. megkérdezte, hogy én is szeretem-e őt? És nem tudtam válaszolni. Komolyan. ami ugye akkor annak a jele, hogy nem, nem szeretem, mert az ember erre tud válaszolni.
Igazság szerint én nagyon kevés embert szeretek. Sőt, a családtagjaimon kívül csakEsztert. És tudom, hogy ez így szemetül hangzik, főleg, hogy rajtuk kívül van, aki még nagyon közel áll hozzám, pl. Heather. Csak pl. a családtagjaimnál meg Eszternél nekem is állatira fáj az, ha nekik fáj valami, mert annyira át tudom érezni. És vannak, akik közel állnak hozzám, mégsincs ugyanez - ettől függetlenül szeretek és akarok nekik segíteni, ha valami gond van.
Szóval akkor induljunk ki ebből. Mondjuk Eszterből, mert ő nem családtag, egyszerűen testi-lelki jóbarátnő, akit igazán szeretek. Nézzük reálisan, tárgyilagosan a jellemzőket:
- szeretek benne olyan megnyilvánulásokat is, amik egyébként idegesítenek, vagy nem esnek olyan jól, vagy valami, mert ez is hozzátartozik
- ha rosszul érzi magát, én is rosszul érzem magam
- sokszor megijedek attól, hogy mennyire közel áll hozzám, és akkor egy pár pillanatra elfog a menekülési vágy
- szeretek vele önzetlen lenni (odaadom a nagyobbik felét a csokinak, meg főzök neki kávét reggel - jó, oké, néha kiküldöm, ha éhes, hogy csináljon magának reggelit:D)
Ebből egy nem igaz: nem tudom úgy átérezni az érzéseit. Ez mit jelent? És az mit jelent, hogy a többi igaz? Most akkor lehet így racionálisan nézni, vagy sem? Igaz az, hogy én olyan kevés embert szeretek, hogy fel sem ismerem ezt az egészet?
Egyetlen egy dolog biztos, hogy nagyon jó volt végre tegnap, mert az elmúlt egy hétben annyi dolgom volt, hogy még gondolni sem tudtam hosszan rá, és féltem, hogy ez így marad. De csak simán, egyszerűen tökjó volt.
Ma azt mondta, hogy úgy látszik, nekem ő csak időtöltés. És magam sem tudom, mit akarok, próbálgatom a dolgokat. Komolyan megijesztett - mi van, ha TÉNYLEG ezt csinálom?? Ne tudjátok meg, hogy hányszor rettegek attól, hogy önző dög vagyok, amiért nem engedem el, pedig én is sokszor bizonytalan vagyok (most épp nagyon is úgy tűnik, hogy nagyon jó, amiért nem engedtem el, és minden egyes küzdelem és vágyakozás és sírás és düh megérte).
Az időtöltés nem igaz. Én nem szoktam időt tölteni. Maximum úgy, hogy anno, ha olyanom volt, felhívtam Psz.-t és átmentem. Én nem járok valakivel csak úgy, időtöltésnek. Nekem inkább ne legyen senkim, ha csak amolyan haverság-szerű járást tudunk belőle produkálni.
R. azt mondta, hogy a "másik nem" címke alatt biztos mindig őt szidom, úgyhogy tessék: "jaj, de nagyon hülye ez a R.! :D"
Na, amint megjöttem a fodrásztól, azzal a lendülettel befordultam a fürdőszobába és kimostam a hajamból a sok szart, meg ezt a béna frizurát is.
Most magam ügyködök.. ott basztam el, hogy a göndört ki akartam vasalni, és most rájöttem, hogy mégiscsak a göndör a nyerő, úgyhogy újravizeztem, de most ugye meg kell várnom, amíg szárad meg göndörödik picit.. atzán összefonom, hogy ne legyen oroszlánsörény.. csak azt nem tudom, hogy érjem el, hogy ne lapuljon fent a hajam..
"Nem fárasztó folyton a fejemben járkálni?" - írtam, és tényleg így érzem. Épp sétálgattam, hogy elüssem azt a 15 percet, ami az olaszig hátravan, és miközben mentem, szinte láttam R.-t egy gondolatbuborékban a fejem felett. Fura volt, mintha ottlenne velem, vagy nem tudom..
Közben még olyan is ez az egész, mintha egy lávatengerben (de ne olyan lávára gondoljatok, hanem olyanra, ami a lávalámpában van) össze-vissza kavarogna minden, és néha ugyan kibukkan egy-egy kép, de rögtön visszasüllyed és zavarossá válik.
Annyira furcsa, mert az elmúlt időkben már úgy éreztem, hogy minden tépelődés nélkül boldog vagyok, csak így, egyszerűen, és most is így érzem, csak aztán betolakodik a tegnapi, vagy akár a keddi nap, és félek attól, hogy megint megtörténik.
Pedig tudom, az ember nem lehet mindig olyan állapotban, hogy másokkal találkozzon. Tudom. Tudom, hogy most annyi mindennel van tele a fejem, hogy talán ezekre a napokra nem jut más, mint hogy az R.-alteregó mászkáljon a fejemben.
"Na mi?" - jutott most eszembe.Valamiért a fejembe vettem, hogy tuti írunk ma nyelvtanból.. én persze rohadtul nem tudom a tételeket, és van kb. fél órám megtanulni.
Kérdés: most álljak neki, vagy hagyjam a fenébe és hivatkozzak arra, hogy nem voltam itt és nem is mondták?
Ez lesz.
Amúgy meg.. ja, színház. Még mindig nincs elég időm, hogy véleményt mondjam, az meg gondolom, elég sablonos lenne, ha annyit írnék, hogy fantasztikus volt..:)
Utána beültünk a Karmába. Ehh, magamnak is alig merem bevallani, de azon túl, hogy a darab sokkal előbb befejeződött, mint vártam (fél 9-kor), egyszerűen annyira tetszett a ruhám, hogy nem akartam még hazamenni, túl sok ideig készülődtem..:))
Meg egyébként is, olyan hangulatos volt utána az egész Karma. Ittunk egy teát és beszélgettünk.
Baromi fontos dolgot fogalmaztunk meg. Azt mondta, hogy nem érzi úgy, mintha ez egy kapcsolat lenne - "nem tudod nyugodt szívvel kimondani, hogy 'a barátnőm'?" - "igen" -, bár állatira hiányoznék neki, ha nem lennék.
És hogy nem akarja, hogy 'csak úgy' legyünk egymás mellett. ("ettek-ittak, vagy csak feküdtek egymáson, hívhatjuk baszásnak, de olyan ritka, amit az emberek együtt csinálnak" - nem nagyon értékelte ezt az idézetet) Érdekes, mert !R!-rel beszéltem nemrég, aki azt mondta, hogy egyszerűen csak jól érzi magát barátnőjével, és ő is jól érzi magát vele. Amire az volt a válaszom, hogy én nem tudnám így csinálni. De vlamilyen szinten én is így csinálom - már amennyiben R. most már tényleg élete párját keresi. Mert én még simán megkockáztathatom, hogy esetleg nem ő a nagy Ő.
Még folytatom a nap folyamán, de most sietnem kell.
23:24
Tudtátok, hogy J.D. Salinger még mindig él?????
Jó, tudom, az emberek szoktak 90 évig élni, csak fura....ha R. is ott van. És tényleg.
Szóval, Szimpla, csocsó, remek. 3 kikapás után már nem is annyira. Leülünk kártyázni, csöppet punnyadtak vagyunk már (uhh, és tudom, hogy ezt a szót nem először használom.. meg kéne vizsgálni ennek a szónak az eredetét), amikor írok R.-nek, hogy na és ők, merre vannak. A válasz megvan, és a kérdés, hogy jöjjenek-e? Hát persze..:)
Bevallom, én egy egész csapatra számítottam, ehhez képest ketten érkeztek Tamás barátjával. Szépen levertek minket csocsóban (pedig végre mi is nyertünk párszor, és 5 percnél tovább bitorolhattuk az asztal), aztán ők játszottak, mi meg hoztunk mindenkinek kávét.
Aztán az a szerencsétlen helyzet állt elő, hogy a mi részünknél csak 3 hely volt, ezért R.-ék arrébb ültek. Eszter egy sráccal dumált, úgyhogy én meg átmentem R.-ékhez..
Hihetetlen bunkó lett a srác [Tamás]! Vagyis nem az, hogy bunkó, szóval nem az, akin megsértődsz, csak érzed, hogy hm, enyhén nyers a stílus. És visszagondolva.. egy éve egy hihetetlenül kedves srác volt, csodálkoztam is, hogy lehet valakinek, aki ennyire barátságos, ilyen mogorva barátja..:)
Nos mindegy, kb. 5 perc után lelépett, mert ment a busza.
Ezekután R. komor arccal nézeget. Barkóbázzunk.
"rosszkedved van?" - bólogatás
"valami miatt van rosszkedved?" - fejrázás
"valaki miatt van rosszkedved?" - bólogatás
Nem vagyok egoista, dehát..: "miattam van rosszkedved?" - bólogatás, rávágom, hogy "MIÉRT?"
Szokásos.. hogy kik voltak azok a srácok az asztalunknál, és hogy eléggé meglepődtek, amikor beállított és megcsókolt.
Egyrészt.. most komolyan foglaljunk le egy kb. 6személyes asztalt, vagy csak lányokat engedjünk oda? Ráadásul ha jól emlékszem, ők voltak ott előbb.
Másrészt.. szerintem ezt scak ő látja. Szerinte mindig mindenki rám van állva.
..Ugye emlékeztek, mit mondtam a Szimpláról? Hogy soha, senki nem vesz észre. Oké, tegnap szerintem azért mégis:), na de akkoris.
És mondott valamit, amivel megbántott - az ilyenekre miért nem emlékszem soha? Gondolom azt, hogy nem bízik meg bennem, és talán még ez fokozva.. a lényeg, hogy egy "most kurvára megbántottál" kíséretében átültem Eszterhez. Aki épp tökjót dumált, úgyhogy hm.. jobbhíján nekiálltam hm.. passziánszozni..:)
Közben R. készülődik, hát, na mondom, remek, erős leszel, nem mész oda, nem mész oda..
Nem is mentem oda. Ő meg elment.
Aztán pár perc múlva kapok egy sms-t, hogy menjünk valami csendesebb helyre beszélgetni. Kapom a szövetkabátom, persze pulcsi nélkl, szokás szerint, csak hogy fázzak..
És beszélgettünk. Az ugye megvan, hogy nem bízik bennem. Ehhez még hozzájött az, hogy.. fú, nem emlékszem telejsen, talán az, hogy nem érzi.. hogy nem tudja beleengedni magát a kapcsolatba? Nem érzi azt, hogy igen, ez az? De utána meg arról beszélt, hogy közel érez magához.
A fene se érti. De egy pár percig nagyon ottvolt a dolog, hogy akkor szevasz sohatöbbé.
PONT EZ KELLETT VOLNA NEKEM, MI? Elképzeltem a forgatókönyvet.. nagyon nem tetszett. Az állt benne, hogy megint ezen fogok rágódni hónapokig, magamat szidom, szerencsétlennek érzem magam, és a tanulásra sem tudok koncentrálni..
..nagyon-nagyon megijedtem.
És pont most, amikor megfogalmaztam magamban, hogy nem olyan, mint tavaly, hanem sokkal, de sokkal jobb - és ő is egyetértett.
Nos, aztán nem tudom, mi lett. Bementünk.
És utána csocsó kifulladásig:)) aztán, amikor R. nagyon benne volt, mi arrébbvonultunk Eszterrel. Aztán odajött R. is, és kb. 10 percig egy hatalmas vigyor volt az arcom, annyira örültem:) Hogy R.-rel is tökjó minden, hogy Eszternek is jókedve van, szóval..:)
Aztán itt jöttek a problémák.
Az én söröm már előtte eltűnt. Na, most R. kezdte nagyon keresgélni a lakáskulcsát, meg a kesztyűjét. A lakáskulcsa előbb meglett, de a kesztyű nagyon nem akart előkerülni. Eszternek eszébe jutott, hogy ő meg a pénztárcáját nem találja, szóval izgi volt.
No nem baj, megígértem R.-nek, hogy kötök egy kesztyűt szülinapjára:) (tiszta mázli, hogy végül meglett, nem tudok kötni)
És utána.. tényleg csocsó kifulladásig. Volt egy páros, akikkel játszottunk párat. Az első emccs után azt veszem észre, hogy engem dicsérnek, hogy milyen jól védek. amikor észre sem vettem semmit, viszont innentől fogva TÉNYLEG jól védtem - veszélyes dolog engem dicsérni, vagy elbízom magam.. vagy nem:) jaj, de nagyon furcsa volt, vagyis.. ilyenkor nem vagyok képes elhinni, hogy tényleg olyan jó lennék. És amúgy nem is, nekem csak ilyen véletlen kapusgóljaim vannak mondjuk, meg a kontráim is gyönyörűek szoktak lenni (hátvédnél a labda, és ugye el akarja "rúgni". El is rúgja, de nem figyel, épp a támadó - csatár??:) - bábujára, aki helyből berúgja. Ha te nagyon erősen lőtted, neki meg sem kell mozdulnia), mondjuk arról a nap végére valamennyire leszoktam.
A lényeg az, hogy az van bennem, hogy csak azért dicsérnek, mert lány vagyok, és valamennyire elhiszem nekik, hogy tényleg direktek a jó védések, még akkor is, ha úgy érzem, hogy nem is csinálok semmit. Egyszerűen nem tudatos, de tényleg sokszor vagyok jó helyen, jó időben.
Aztán elindultunk négyesben: Eszter, R., én, meg a srác, akivel Eszter beszélt. Ugyanis a srác felajánlotta, hogy elvisz minket kocsival:)
Még szórakoztunk egy sort a boltnál - pl. R. vett nekem egy almát:D -, aztán R. el, mi pedig kocsival.
A központban felfedeztük Eszterrel, hogy ahhoz képest, hogy még egy óra kéne, míg ideér az első villamos, meglepően gyakran jártak, és elhatároztuk, hogy mostantól ilyentájt (hajnali fél 5) járunk majd iskolába..:)
Fú, és életem legfinomabb gyrosát ettem.. aztán megkezdődött a "hajnali van és lefáradtunk, tehát mindenen röhögünk"-rész, végül ágyban beszélgetés és alvás.
Egy "csöppet" sokat aludtam. Amennyiben sikerült 10-kor elaludnom - szerintem sikerült -, egész pontosan 13 órát.
Én próbáltam felkelni.. negyed 7-kor átraktam az ébersztést 6:35-re. Majd 7-re. Majd eldöntöttem, hogy nem megyek be matekra, és háromnegyed 8-ra. 9-kor Viki hív, hogy bementünk-e már. Mondom, nem tudom, elaludtam. Ő is, és ugye tudom, hogy dogát írunk? Miből?, kérdeztem kómásan, de amikor letette, hogy persze, olaszból.
És azt hiszem, azután már vígan aludtam, szóval 9-től 11-ig semmi sem zavarta az álmom, aztán kaptam egy sms-t R.-től, hogy inkább elküldi a szám linkjét.
13:50
A mai nap két jó híre:
- csatlakoztattam a Wandababa pc-t a Wandababa mobillal:), úgyhgy most már tudok mindenfélét csinálni:D
- beszéltem az olasztanárral, és holnap kiderül, hogy van-e helye, és mikor. Most már nem érdekel, ha kell, akár szerdán is elmegyek a 7 órám meg az orgona után.
2009. január 5. hétfő
Táncpróba.. halál álmos vagyok, 10 perc késés.. épp arról beszél a tanár, hogy Madonnától a Vogue-t milyen jó lenne parodizálni. És hogy kéne egy szőke, bevállalósabb lány.. na, mutogatnak rám az osztálytársaim, remek. Úgyhogy én lettem Madonna.
Na most tegyük hozzá, hogy az én memóriám tánctanulásban, hm, szo-szo, szóval enyhén szólva is gáz. És akkor még ehhez hozzájön, hogy egy csomó mindennél nincs is kifejezetten koreográfia, csak szexin vonaglanom kell - hogy lehet úgy segget rázni, hogy közben az egész osztály engem néz??
Jó, tudom, hogy a szalagavatón meg még többen lesznek.. de az a gáz, hogy ott és akkor fogalmam sem volt, hogy kívülről hogy mutat maga a mozdulat.. csak az az igazság, hogy ez tényleg csak akkor lesz jó, ha apait-anyait beleadunk, mert nincs rosszabb, mint amikor valaki csak mímeli a szexi mozgást. Volt már szerencsém lányokat a Lady Marmalade-ra táncolva látni, úgy, hogy még véletlenül sem jutott volna eszembe az erotika szó.
Szóval okkkké, majd gyakorlok, dehát..
Töri: a dogám 65%-os lett, ami osztályviszonylatban még egész jó, de most már csak 78%-on állok, szóval vagy eldönti a második világháborús dogám a kérdést - aminek a feléről hiányoztam, és tényleg érdekes rész, csak hát enyhén szólva is kurvára összetett -, vagy felelek. Mondjuk felelni nem akkora gáz.. nadeakkoris. Ha 73%-ra írtam volna, most nem lenne ez a para.
Matek: kiderült, hogy holnap írunk. Igazából ez inkább jó, mert 1: kevesebb időm lesz parázni, 2: így ottaludhatok R.-nél. Ja, viszont nem lesz sok időm, mert apám 5-kor végez, aztán könyvtár, szerintem 6 körül már itthon lesznek, aztán irány az Arena pláza. Szóval van kb. másfél órám matekozni, de igazából fogalmam sincs, mit csináljak.
Első körben megnézem a házikat, mert...
..közben rájöttem, hogy ha egy gúlába gömböt írunk, akkor a keresztmetszet nem az egyik oldallap, és benne egy kör, hanem a négyzet egyik szimmetriatengelye, és a két magasság.
Na, nézem, a 13-ból négy feladatot nem tudtam megoldani. Az egyiket a fent említett probléma miatt. Uhh, ezt nagyon át kell még néznem.
