!R! remekül szórakozik -réges-régi blogot olvasgat, amiről már teljesen meg is feledkeztem. Hetedik-nyolcadikban írtam, és igazán többet nem is kell tudni róla.
(Közben én is elkezdtem olvasgatni, ott van az első találkozásom Alexisszel - az egyik volt tanáromról mesélt valamit, de nem emlékszem, hogy kiről is mit!)
Különböző régi bejegyzéseket írogat ki, amik.. nos, igen, most azt akartam írni, és logikusan így is van, hogy olyan bejegyzéseket másol ki, amik engem valamilyen szinten kínosan érinthetnek.
Igazából úgy vagyok ezzel, mint a *********-esettel: oké-oké, lehetne rossz érzés, de igazából nem teljesen tökmindegy? Rögtön át is másoltam egy nem is olyan régi bejegyzés-részletet, ami azért érdekesebb, tekintve, hogy nem két éve, hanem kb. 7 hónapja íródott. Közben rájövök, hogy már csak azért is mondom mindig az igazat, mert nem tudok taktikázni - óóó, és ki jut erről eszembe? Drága József Attila, aki őszintén szólva még nekem is túl.. nyafogós. Jó-jó, tudom, és megértő vagyok meg minden, de nekem egyszerűen ez nem szimpi.
Mint ahogy amikor meg arról írtam, hogy hogy próbáltam taktikázni, hogy (megint a hogy..) ne tartson "egy rajongónak a sok közül" - ebben a formában a rajongó egy pejoratív jelentése jelent meg, azaz: "még egy hülye csaj, aki odavan a számaimtól".
Spero che chapiate ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése